, fn. tt. vaszorát. A tehénnek, kanczának, szukának stb. hugyozó likaz külső nemi része. E szónak vasz gyöke hihetőleg ugyanaz a vaszok szó gyökével, midőn szintén vaszkot, fészket jelentene, t. i. a magfoganzás, ivás vaszkát, fészkét; s ezen fogalom megvan a vaszki szóban is.