, (vagy-on-ság) fn. tt. vagyonság-ot, harm. sz. r. ~a. Összes vagyona, általán: vagyona valakinek. (Possessio, facultates, Molnár A.) Régiesen: vagyság (mint ,vagyon helyett is ,vagy). "Nem ül vala veszteg semmi vagyságában. Istvánfi Pál a XVI. században (Voltér és Griseldis).