, (vad-lúd) ösz. fn. Sík mezőkön, s vizes tájakon vadan tenyésző, s télre elköltöző lúd. Bérczy K. szerént vadásznyelven három faja van nagy vadlúd, lilik és gyöngyvér; a két utóbbi együtt a nép nyelvén: lengyel liba. Bolyognak, egymás után mennek, mint a vadludak. (Km.).