, VIDÁMIT, (víd-ám-ít) áth. m. vidámít-ott, par. ~s, htn. ~ni, v. ~ani. Vidámmá tesz, földerít, jó kedvet okoz, bút kerget, szomoruságot, bánatot elűz; örömre gerjeszt, örvendeztet; kedves benyomások elfogadására, érzésére képessé, fogékonynyá tesz. Fölvidámítja őt a zene, a jó bor. Oly mély a bánata, hogy semmi sem képes őt megvidámítani. V. ö. VÍDÍT.