, VIGAD, (víg-ad) önh. m. vigad-tam, ~tál, ~t, v. ~ott, Víg érzelmeket élvez, a kedves benyomások hatásától folytonosan izgatva örvend, zajos kedvvel mulatja az időt, pl. nevetgél, énekel, tánczol, dáridóz stb. Vígadjunk barátim, szóljon a zene, csengjen a pohár. Vigadjunk az Úrban, lelki örömet élvezzünk. "Abrachám tü atyátok vígadott texultavit) hogy látná en napomat; látta és örőlt (gavius est. Münch. cod. János ev. VIII). "Semmit ne bánkodjék, hanem vígadjon the kegyelmed. (Szalay Á. 400 m. 1. 339 1.).
Míg Mohácsnál nem csatázott
A félholdu büszke tar,
Víg volt addig: hajh azóta
Sírva vigad a magyar
Bajza.