, VIGYÁZAT, (vigy-áz-at) fn. tt. vigyázat-ot, harm. szr. ~a. 1) Figyelmet, őrködést igénylő állapot. Vigyázat alatt lenni. Szoros vigyázat alatt tartani a foglyokat. 2) Vigyázás elvont értelemben, vagy a vigyázónak azon érzéki és lelki műkődő állapota, melyet a vigyázás okoz, eredményez. 3) A Müncheni codexben am. vigilia (Károli Gáspárnál: éjszakának része, Tárkányinál: őrváltás): "És ha jövend az éjnek másod vigyázatja koron, és ha harmad vigyázatja koron jövend. (Lukács. XII.).