, fn. tt. vidrát. Öt úszhártyás újjal ellátott négylábu emlősállat; háta gesztenyeszinű hasa szürke szőrű. A folyók patakok mellett föld alatti meneteket ás, és hallal él.
Tótul és szerbül szintén vidra, latinul: lytra v. lutra, hellenül: εννδις (vizben lakó). Miklosich szerént régi szláv nyelven: vydra, új görögül: βιδρα. Azon nézet, hogy gyöke a viz módosított vid volna, mely felhangu raggal megvan a vider azaz veder (hydria = adualis) szóban, s med alakban a medves (= nedves) szóban stb. a föntebbiek szerént meg nem áll.