, elvont gyök, melyből viczk (= vicz-og) törzs és ebből viczkos, viczkándik származékok eredtek. Alapfogalomban jelent élénk, könnyü, kicsinyes, fürge mozgást. Egyezik a vicz gyökkel ficzam, ficzamodik, ficzamit szók gyöke ficz; és ficzk, mint ,ficzkándozik törzse; továbbá n közbetéttel vincz, honnan vinczároz, finczároz. Mennyiben kicsinyes, könnyü mozgásra vonatkoznak, hasonlók hozzá bicz, biczeg, iz izeg izog, is iseg biseg, isz iszamodik. Mindezekben alaphangok az élénk i önhangzó és a sziszegő, suhogó sz, cz, z, s mássalhangzók, a b f, v ajak- illetőleg fuvóhangok pedig előtétekül tekinthetők.