, (vety-eng) gyak. önh. m. vetyeng-tem, ~tél, ~ětt, htn. ~ni, v. ~eni. Túl a Dunán némely vidékeken am. hányódik, vetődik pl. a sors által. Vetyengőben van, azaz, hányják vetik, s romlását, vesztét siettetik, csak imigy amugy létezik; székelyesen: vetődséges.
Gyöke vety nem egyéb, mint a lágyított vet.