, VELŐTLEN, (vel-ő-telen) mn. tt. velőttelen-t, tb. ~ěk. Amiben velő nincsen; kiaszott, sovány csontú. Velőtelen csontok, Átv. mondjuk ételről, melyben kevés a táprész, mely hig, ösztövér. Velőtelen leves. Képes kifejezéssel, tartalmatlan, üres, hatálytalan. Velőtelen mondat, beszéd.