, (vet-et-len) mn. tt. vetetlen-t, tb. ~ěk. Amit vetés által el nem készitettek. Vetetlen ágy. Vetetlen agyag, sár, melyet még téglává nem alakítottak. Vetetlen szántóföld, melybe magot nem vetettek. Öszvetételekben: közvetetlen, ami mással szoros öszveköttetésben van, s legott utána következik; okvetetlen, mentegetés nélküli, szükségkép való, elhagyhatatlan, elmaradhatatlan. Határozóként am. vetetlenül.