, fn. tt. veternyét. Régi szó Gyarmathi S. latin értelmezése szerént: matutinum, officium tenebrarum, missa nocturna, sacrificium tenebrarum. "Gyakorta éjjel veternyének idein az ő szent koporsójánál angyali szép éneklésöket hallnak vala. (Carhausi Névtelen. Toldy F. kiadása 28. 1.). Mátyás Fl. a fönebbi jelentéssel egybehangzólag így szól e szóról: »Következő codex-irodalmi és 16. 17-ik századbeli példák a veternye szót határozottan értelmezik. Debreczeni codex: "Anyaszentegyház hétszer emléközik meg ő kénjáról szolozsmának tartásában: Elészer veternyének idején, mert veternye koron három helyen szenvede idveziténk. Passio 243. 1. "Karácson estire való predikácio..... Veternyei dicséretön (Laudes) kezdeték el ez mai vigilia; egyeb innepök vecsernyén kezdetnek el, de eh maih ez éjjel. Debreczeni Legendáskönyv 48. 1. (Toldy kiad. 37. 1.). Margit Legenda "Karachon (Karácson) estyn mykoron hyrdettetik Cristusnak születese veternye után (Laudes) az capitulomba. E karácsonéji ajtatosság németül Mette matutinum. Szent Damankos élete: "Completa után es veternye utan. Christus a keresztienseget nem fondala misen, veczernien, completan, veternen, hanem czac az evangeliomba valo hitnek vallasaba. (88. 1.). Pázmán: "Minden Isteni szolgálatoknak szolozsmának veternyének, vecsernyének és szent Misének elei, közepe, vége Allelujával tellyes. (Predik. 574. 1.) M veternye eredetét illeti: szláv eredete kétségtelen Valamint barát (= frater), szesztra, szolozsma, vecsernye, úgy veternye is szláv ajku téritőktől átvett, s magyarrá idomított szó. Gyöke jutro, utro = latin mane; ebből származik juternja, tájszólásilag utranja = preces matutinae. Mátyás Fl. Magyar Nyelvtudomány. II. Füzet. 12, 13. 11. Kresznerics Molnár Albertre hivatkozva ,vesperae szóval is értelmezi; de az imént mondottak szerént tévesen; azonban Margit életére is hivatkozva a Gyarmathi Sándor után adtuk föntebb értelmezést is közli.