Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VETÉLŐ, (vet-él-ő) mn. és fn. tt. vetélőt. 1) Aki v. ami vetél. 2) Csolnakformára kivájt, közepen likas faeszköz a takácsoknál, melylyel az ontokot, azaz bélfonalat a mellékfonalak között által dobálják, ide-oda vetélik. Egyszersmind ez szokott lenni a takácsok kiakasztott czímere. Néhutt az l-et kettősen ejtik: vetéllő; Csikszékben: vetőllő.