, (vész-ěs) mn. tt. vészěs-t, v. ~et, tb. ~ek. Vészszel járó, fenyegető, vészhozó. Vészes tenger.
"Nincs gát előtte s vészes út,
A bércz egy lesz völgyével.
Kölcsey F. (Dobozi).
"A béke vészesebb,
S melyet vág álmos népeken,
Gyógyithatlanb a seb.
Vörösmarty. (Honszeretet).