, fn. tt. vermés-t, tb ~ék, harm. szr. ~e. igy nevezik Szeged tájékán azon helyet, hol a halak ivás, vagyis ikráik lerakása végett öszvegyülnek, továbbá, hol más állatok is, kivált madarak, nyugvás, tollászkodás végett tanyáznak; Bérczy K. szerént, hol a szárnyas vad csoportosan költ.
Véleményünk szerint a vermés nem egyéb mint més képzővel am. verés azaz verdés (képeztetésre hasonló a látomás, tudomás, állomás szókhoz); a midőn pl. az ívó halak is mintegy verdenek, midőn ikráikat lerakják; V. ö. VERDIK. Itt a cselekvést jelentő szó jelenti a helyet, hol a cselekvés történik, mint állomás jelent álló helyet is.