Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VERŐ, (1) fn. tt. verőt, harm. szr. verője v. vereje. 1) A régieknél, sőt a barkóknál Gömörben ma is jelent forrón égető, mintegy pergelő napot, honnan a közönségesebb verőfény, égető, perzselő, tüzes sugarú napfény. 2) Szintén a régieknél am. veríték. l. VERÍTÉK.
Mint alapjelentéséből kitünik, gyöke azon pěr gyökkel egyezik, melyből pergel, perzsel, pergyó stb. származtak. V. ö. PĚR, gyök; és PERGYÓ, fn.