VÉNICZFA, (venicz-fa) ösz. fn. Növénynem az egylakiak, és sokhímesek seregéből. (Ostrya). A komlós véniczfa tobozai tojásdadok, lecsüggők, levelei tojáskerekek, rügyei tompák. (Carpinus ostrya). Népies nyelven különösen ezt hívják veniczfának. Mandsu nyelven vence am. vad théa (wilder Thee). Miklosich a ,venyige szóval együtt a ,venicz szót is a szláv vinika, vinjaga (wilde Rebe) szókkal rokonitja. V. ö. VENYIGE.