, (vél-e-mény) fn. tt. vélemény-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Valószínüségen alapult itélet, vagy állitás, vagy gyanitás, vagy föltételes tudat, nézet. Ez csak vélemény, melyet még be kell bizonyitani. Véleményét változtatni. Más véleményen lenni. 2) Tanácskozás, vitatkozás, fontolgatás folytán kimondott egyéni nézet. A gyülési tagok véleményei megoszlottak. Kiki más véleményt nyilvánitott. 3) Nyilatkozat, melyet valakinek v. valaminek jó vagy rosz tulajdonságairól, javalólag vagy roszalólag teszünk. Valakinek jelleméről, eddigi életéről véleményt kérni, adni. Kedvező, ajánló véleményt adni. V. ö. VÉLEMÉNY.