, fn. tt. véndel-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Bödönféle edény fából, melyben vajat, zsirt, turót stb. tartani szoktak. Változattal: vindel, vindöl vöndöl, melyek illetőleg a bödön, döbön, bodon módositott alakjai. Egyezik velök az öblös száju korsót jelentő baranyai bendi, és Marczalmellékén a kis sajtárt jelentő fentő.