Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
VÉGTOLDÁS, (vég-toldás) ösz. fn. Szóhosszabitás neme, midőn valamely bötüt, avagy szótagot, vagy hangzatosság végett, vagy utóhangzásképen vagy csupa túlbőségből toldanak a szóhoz; pl. te ten mi min, ti tin, máj mája, zúz zúza, moh moha, vakand vakandok, azt-at, ezt-et, azt-at-at, ezt-et-et stb. A végtoldás abban különbözik a ragozástól, hogy ez a gyök- vagy törzsszó értelmét némileg módositja, a végtoldás pedig rendszerént nem.