, (vég-óra) ösz. fn. 1) Az órákra felosztott vagy számitott idő folytában az utósó óra, mely a többit bezárja. A csata végórájában a szerencse hozzánk fordúlt s az ellenség futásban keresett menedéket. 2) Bizonyos időszaknak, különösen az életfolyamnak közel vége, a halálozást megelőző mintegy egy órányi idő. Ütött neki a végóra. Végóráján kibékűlt ellenségével. V. ö. VÉGNAP.