, mn. tt. vasmat-ot. Erdélyben am. vaskos, izmos. Valószinüen létezett vasmad önható ige, melyből lett vasmadt, mint duzmad duzmadt, förmed förmedt, nyommad nyommadt, s ezek szerint vasmadt, mintegy vaserejüvé alakúlt. Némely kiejtés szerént: vasmati, vasmag. Eléjön ez értelemben vaskár is. (Kríza J.)