, (véd-ětt), mn. tt. védětt-et. Akit v. amit védtek, ótalmaztak, pártoltak, gyámolítottak, vagy jelenben: védnek, ótalmáznak stb. illetőleg vád, ellenvetések ellen igazoltak v. igazolnak. A jól védett várt nem vehette be az ellenség. A roszul védett ügy elveszett. Mint főnév jelent védenczel; l.VÉDĚNCZ.