, (tek-er-ő) mn. tt. tekerő-t. 1) Aki valamit teker. Gúzstekerő munkások. Csigatekerő napszámosok. 2) Amivel vagy amire tekernek valamit. Tekerőfa, tekerőcsiga, tekerőeszköz. Különösen csörlő eszköz, melyről gombolyagba szedik a fonalat. Béla király Névtelen jegyzőjénél (l. fej.) így neveztetik a Sebes Körös (juxta fluvium Tekereu); vagyis Szabó Károly forditmányában: Tekerőér, mint a Sebes Körösnek egyik ere.