, (ter-v-ez) áth. és önh. m. tervez-tem, ~tél, ~ětt, par. ~z. 1) Tárgyesetes viszonynévvel am. valamely müvet tervben, azaz alaprajzban, vázolatban fogalmaz. Épületet tervezni. 2) Önhatólag, eszében holmi vállalatokat forgat, magában tanácskozik. Sokat tervez, és keveset végez.