, (tatar-oz) áth. m. tataroz-tam, ~tál, ~ott, par. ~z. Rongyolt, szakadt, repedt holmit, pl. ruhát, szerszámot, bútort, épületet stb. megfoltoz, kijavít, kiigazít, öszveférczel. Rozzant szekeret, háztetőt, hajót tatarozni. Ócska köpenyt öszvetatarozni.
E szóban a foltozás alapfogalma rejlik, mely a rongyolással legszorosb viszonyban van, miért azon tatar törzstől származtatható, mely ringyrongy viselt, kopott holmit, vagy alávalót jelent. V. ö. TATAR.