, (tar-t-oz-ás) fn. tt. tartozás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. 1) Erkölcsi kötelezésből származó állapot, midőn valamit tenni kötelesek vagyunk. Tartozásainkat híven, pontosan, lelkiesméretesen teljesítsük. 2) Mivel valakinek akár anyagilag, akár erkölcsileg adósak vagyunk. Tartozásunkat lefizetni. Három évi tartozását egyszerre fizette le.