, (táv-ol-ról) helyhatárzó. Némi messzeségről; bizonyos ponttól távol esve. Távolról kisebbnek látszik, mint közelről. Távolról integetett felénk. Távolról való atyafiak, kik a közös törzsöktől távul esnek. Átv. tagadó szócskával utána am. legkevesbbé, semmiképen. Távolról sem oly szép, mint híresztelték.