, (tát-kanaf) ösz. fn. Növénynem a két főbbhímesek seregéből és födetlenmagvúk rendéből; bokrétája ásító; felső ajaka boltos, épvégü; tátott szájának torkolatja szélén két felől egy egy kis kanaf van. (Lamium). Fajai: pofók, hódas, fehér, piros, szárölelő tátkanaf. Nevét tátott és kanafos szájától kapta.