, önh. m. tart-ott, htn. ~ni v. ~ani, par. ~s. 1) Helyből mozgást jelentő (ra, re, nak, nek stb.) ragokkal am. bizonyos czélpont, kitűzött irány felé halad, megy, mozog. Jobbra tarts, balra tarts. Hegynek, völgynek tartani. Torony iránt v. irányában tartani. Lefelé, fölfelé tartani. Egyenest az ellenségnek tartani. "Harmincz nemes Budára tart. (Garay. Kont). A hajóval vagy magát széloldalt tartani, a hajósoknál a szélirányt megközelitő vonalban vitorlázni. 2) Segitő (val, vel) raggal am. szövetségben, barátságban lenni; továbbá: egy véleményben lenni. Valakivel tartani. A francziákkal tartani. Én az előttem szólóval tartok. 3) Szabó Dávidnál eléjön: valaki mellett tartani, és hozzám tarts. 4) Távolitó (tól, től) raggal am. félni. Valakitől v. valamitől tartani. Tartok tőle, hogy nem jól üt ki a makacskodás. Ez értelemben egyezik vele a persa tarsz-ídan v. tarsz-íden (timere).