, (tarka-barka) ikerített mn. Különféle szinezetű. Tarkabarka, mint a szarka farka. (Km.). Ez iker szóban a második alkatrész b betüje inkább csak hangjáték, mint a "Farkas nemzetség czimű népmesében eléforduló példákból is kitünik: "farkas-barkas az is szép, róka-bóka az is szép, őröm-bőröm az is szép, nyúlom-búlom az is szép, kakasbakas az is szép, tyúkombúkom jaj be rút! V. ö. IKERSZÓ.