, (tara-farás) iker. mn. tt. tarafarást v. ~at, tb. ~ak. Tulságosan cziczomázott, piperézett. Tarafarás kaczki menyecske. E szónak egyik alkatrésze a nyaktájat jelentő tar (tarkó), a másik pedig far, minthogy e részeket leginkább szeretik ékesgetni, vagy kitüntetni. Így értendő Faludinak gúnykölteményében ezen verssor: tarátfarát ékesíti, vitorláit kifeszíti.