, TANULÁS, (tan-ul-ás) fn. tt. tanulás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Önható cselekvés, mely által bizonyos tanokban, isméretekben mintegy saját erőnk, tehetségünk használásával jártasakká leszünk. Régen am. tanuzás. Szabatosan véve különböznék tőle: tanolás, mint okulás-tól az okolás, tárolás-tól a tárulás, terelés-től a terülés. V. ö. TANÚL.