, fn. tt. taraczk-ot, harm. szr. ~ja. 1) Mozsárálgyu, melynek aránylag tertyedt öblü szája, van, tehát vagy erről neveztetett, vagy pedig a szakálas álgyunak ellentétül am. tar vagyis szakálatlan álgyu. Ilyenforma jelentésben jön elé Molnár Albertnél is: colubrina, eine Feldschlange, ein langes Geschütz. 2) Erdélyben különösen Toroczkón am. vassalak (Kríza J.), toroczk?