, (tan-og-at) gyak. áth. m. tanogattam, ~tál, ~ott, par. tanogass. Lassanlassan, folytonos, de mintegy könnyű, nem erőtetett módon, képesít tanít, mint a gyermekeket, a kezdőket, a gyöngébb tehetségűeket szokták. A tanogat és tanítgat úgy viszonylanak egymással, mint a guritgat és gurogat, feszítget és feszeget, terítget és tereget s némely mások.