, (to-l-ó-od-ik) belsz. m. tolód-tam ~tál, ~ott. Mintegy belső erejénél fogva, habár kül erőszaktól nyomva is tovább-tovább halad, s többekkel öszvehalmozódik, öszvetömődik. A jégdarabok partra tolódnak. A kiömlött árviz messze tolódik. A széltől hajtott por, homok, gaz öszvetolódik.