, (tal-p-as) mn. tt. talpas-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Talppal ellátott, különösen nagy talpú, izmos lábu. Tenyeres talpas legény. 2) Ki talpnemű jármüvön szállít holmit, kivált faárukat, vagy ki ily fákkal kereskedik. Talpas tótok. Révkomáromi talpas kereskedők.