, (tűz-gyik) ösz. fn. Vastag fejü, zömök testű, tonka farku, pikkelyetlen gyikfaj, melynek első lábain négy, a hátulsókon öt körme van. Testének felső része fényes fekete, vagy szürke, alsó fele pedig sárgás vagy kékes. Ha parázsra teszik, tejforma nedvet fecskendez ki hátából, melylyel a gyöngébb tüzet eloltja, de az erősebbet eloltani nem birja, s megég benne. (Salamander.)