Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
TŰS, (tű-ös) mn. tt tűs-t, v. ~et, tb. ~ek. 1) Egy vagy több tűvel ellátott, fölszerelt; a miben tűt tartanak. 2) Tűleveles pl. tűserdő, tűsfa. 3) Erdélyben, különösen Toroczkó vidékén am. tövis, tüske (Kriza J.). Innen származnak: tüske, tüshaj, tűses v. tüsses. 4) Önálló főnévként jelent tűcsinálót, s ekkor tárgyesete: tűs-t, tb, tűs-ök.