, (tűn-ög-ös v. tün-d-ös) mn. tt. tüngös-t, v. ~et, tb. ~ek. Tájdivatosan am. tündöklő. "Czifra tüngös kantár (Angyal Bandi pusztai hős dalában). Kresznerics így idézi; de az Erdélyi-féle gyüjteményben: "czifra csíkos kantár áll. A ponyva irodalom szereti a tájnyelvet használni.