, (tüd-ő-ös) mn. tt. tüdős-t, v. ~et, tb. ~ek. 1) Állati szervezeténél fogva tüdővel ellátott, tüdővel lélekző. A szopós állatok tüdősek; a halak nem tüdősek. 2) Bizonyos állatok, pl. borjúk, tehenek, disznók öszvevagdalt tüdejével készített, töltött. Tüdős táska. Tüdős hurka, tájdivatosan: tüttüs.