, TÜKRÖZ, (tűk-ör-öz) áth. m. tükröztem, ~tél, ~ött, par. ~z. 1) Egy vagy több tükörrel ellát, szerel, diszít. Tükrözni a teremet, a falakat. 2) Szóval, vagy leirás által oly élénken fest valamit, mintha tűkörben látnók. 3) Valaminek képét tükör gyanánt visszaveti. A csendes tó visszatükrözi a csillagokat. A szemek tükrözik a lelket, tükör módjára ismertetik.