, (tüz-es-ěd-ik) k. m. tüzesěd-tem, ~tél, ~ětt. 1) Tüzessé leszen, gyulékony elemei égni kezdenek, tüzet fog, lángra kap. Tüzesedik a kohóba tett vas. 2) Szesze, ereje növekedik. Forrás által és után tüzesedik a bor. 3) Élénk, szenvedélyes, indulatos mozgásba jön. Tüzesedik a vére. Egészen neki tüzesedett. V. ö. TÜZES.