, (túr-os-od-ik) k. m. túrosod-tam, ~tál, ~ott. Az állati testnek valamely része dörzsölés, törés által túrossá, azaz evessé, fekélyessé, sebessé leszen. Megtúrosodott a ló háta. Máskép: túrosúl (nem: túrósúl). "A lovának az lába mert igen megtúrosult Lakadalmi gajd a XVI. századból. (Thaly K. gyüjt.). V. ö. TÚR, (2); TÚROS.