, a nyelvészetben gyakran eléforduló név. A persák régente Persiával (Iránnal) keleti szomszédságban az Ogus (ma Dsihun v. Amu-Darja) folyón tuli földet vagy országot Ferídún király fiának Túrnak nevéről általán Túr v. Turán néven nevezték; s a ,Túr, többesi raggal toldva: turján szó alatt értették általán a parthusokat, szittyákat, különösen mongolokat is (Vullers). V. ö. TÚR, (1). A mai földiratokban (Galletti, Bromme stb. munkáiban) eléfordúl ,Turán név alatt különösebb jelentésben Nagy Buchara vagy Szabad Tatárország, másképen régiesen: Dsagatai, a persáknál Mawaralnahr (Vámbéry szerint Mavera-ül-nehr az Oxus és Jaxartes ez utóbbi ma Sir-Darja v. Sihun folyamok közti tartomány), a benszülötteknél Turkesztán v. Turkisztán (Turkhon, Turkföld, mint a turkok v. törökök törzs telepe; a sztan végezet am. hely, föld, ország; V. ö. TANYA. Turáni nyelvek alatt általán értjük az ural-altai v. szittya nyelveket. V. ö. TATÁR. Turáni mn. a persában is: turáni (turaniensis).