, (tum-ka v. tom-ka?; mandsu nyelven tungge, bizonyos felfolyó növény, mint alább a latin smilax is értelmeztetik) fn. tt. tumkát. Amennyiben Diószegi-Fazekasnál tukma név alatt fordul elé, növénynem a kétlakiak seregéből és hathimesek rendéből; himvirágának csészéje hat levelű; bokrétája nincs; anyaszála három; bogyója három rekeszü, két magvu. (Smilax). Nevezetesb faja a nevezetteknél a szurós tumka v. tukma. (Smilax aspera). Páriz-Pápainál a ,smilax török bab, felfolyó, s fajai: szúrós felfolyó (sm. aspera), lágylevelü felf. (sm. lenis), kerti kék v. szederjes tölcséres virágu felf. (am. hortensis). Gönczy Pálnál csak a természetes rendszerben a 7-ik rendben jönnek elé a tumka v. tukma-félék (smilaceae), s ezek közé számittatik a csillár (paris) és gyöngyvirág (convallaria). Kachler János Növényszótárában a csillár ugyan szintén a tumkafélékhez számittatik, de a gyöngyvirág a magzating- (asphodelus-) félékhez; az 1858-ban kijött Német-magyar Tudományos Műszótárban pedig a tukma- (v. tumka)-félék a nyúlárnyékfélékkel (asperagineae) azonosak. Minthogy a ,tukma szó régente egészen mást (t. i. szerződést) jelentett, itt a tumka elnevezést helyesebbnek tartjuk, melyet Ballagi szótárából vevénk által.