, (tulajdon-ít) áth. m. tulajdonít-ott, par. ~s, htn. ~ni, v. ~ani. 1) Bizonyos vagyont tulajdon gyanánt maga részére elfoglal, elvesz, megszerez. Az egész zsákmányt, mint a mesebeli orozlán, magának tulajdonította. Eltulajdonittotta más jószágát. 2) Magáról vagy másról azt állítja, hogy bizonyos eredménynek, eseménynek, ténynek okozója. Ami jót mások cselekedtek, ő azt magának tulajdonitja. Aminek magad vagy oka, ne tulajdonítsd másnak.