, áth. m. tud-tam, ~tál, ~ott, htn. ~ni, régiesen és tájdivatosan: tunni. 1) Bizonyos tárgyak léte, mivolta felől öntudatos eszméje, illetőleg ismerete van. Tudom, hogy beteg, mert én gyógyitom. Jól tudom az útját, hiszen többször voltam ott. Tapasztalásból, látásból, hallásból tudom. Mindent tudok, ami veled történt. Csak Isten tudhat mindent. Isten tudja, v. tudja Isten, mi baja, azaz, se én se más nem tudja. Amit nem tudok, azon nem búsúlok. (Km.) Nem jó mindent tudni (Km.), kandinak mondják, ki hírek után szaglál mindenütt.
"Aki tudja, mért nem mondja
Merre van az ország útja.
(Népd.)
Te nem tudsz róla semmit. Ő tőle tudom. Hiteles kútfőből tudni valamit. Honnan tudod, hogy ez történt? Tudod mit? Élünk e kérdéssel, midőn valami újat, különöset akarunk valakivel közleni. Mit tudom én? Tudom is én, azaz dehogy tudom, nem tartozik hozzám hogy tudjam, nem gondolok vele. Nem tudok felőle semmit. Te tudsz róla. Ide tartozik a személyragos igenév: tudt-om, tudt-od, tudt-a stb. Különösen ra és val névragokkal: tudtom-ra, tudtodra, tudtá-ra, tudtunkra, tudtotok-ra, tudtok-ra adni; és tudtom-mal, tudtod-dal, tudtá-val van stb. Továbbá ul raggal tudtul adni, tudtul venni. Hallatszik ez is: tudtomra jött, szokottabban: tudomásomra. 2) Ön eszének belátása, vagy akaratának határozata szerint valami felől bizonyos. Jól tudom én, mi van a dologban, mi jó, mi rosz. Jól, bizonyosan tudom. Nem csak hiszem, de tudom is. Tudom, mit kell tenni, mint lehet segíteni rajta. 3) Tanulás, okulás, gyakorlás következtében szerzett képessége, ügyessége van tenni, csinálni valamit. Tud olvasni, irni, számolni, rajzolni, vívni, úszni, lovagálni, hegedülni. Tud sütni, főzni, varrni, fonni, tánczolni. Tud magyarul, németül, francziául, angolul, de latinul nem tud (pl. beszélni). Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez, vagy tyúk az ábéczéhez (km.) azaz, nem ért hozzá. Csak annyit tud ember, mennyit elő (elé) mondhat. (Km.). Jobb semmit nem tudni, mint imígyamúgy. (Km.) Nem szégyen nem tudni, de tanulást futni. (Km.). 4) Szorosb ért. valamit emlékezetben tart szórúl szóra megtanult. Tudja leczkéjét, szerepét, mondókáját. Betéve (könyv nélkül) tudja az egész költeményt. Az elszámlált jelentésekben a latin scio-nak felel meg. 5) A közéletben néha am. gondol. Azt tudtam, hogy senki sincs itt. Nem is tudtam, hogy... Latinul: puto. 6) Képes valamire, tehet valamit, van annyi ereje, módja képessége, hogy valamit tegyen vagy tehessen. Latinul: possum. Ez a kis fiú már tud futni, ugrálni. A pölyhös veréb még nem tud repülni. Nagy fájdalom miatt nem tud alunni. Nem tud hova lenni. Semmit sem tudok miatta tenni. Nem tud szabadulni. Ez érteményben többször tehető igével cserélhető fel, pl. alig tudtam menekülni, alig menekülhettem. Mutasd meg amit tudsz. (Km.). Egyébiránt ha szabatosan akarjuk magunkat kifejezni, különbséget kellene tenni a cselekvésre vonatkozó tud, bir (képes) és tehet igék között. Tudjuk tenni, azt, mihez elegendő képzettségünk van, amit tanultunk. Birjuk tenni, amihez kellő erőnk, hatalmunk van. Tehetjük, amiben semmi akadályunk nincs; pl. tudok irni, mert tanultam; levelet sem birok (sem vagyok képes) irni, mert nagyon beteg vagyok; nem irhatok, mert nincs iróeszközöm, vagy mivel nem szabad irnom, vagy nincs rá időm stb. Tudok tánczolni, mert tanultam, de most nem bírok (nem vagyok képes) tánczolni, mert fáj a lábam, de különben sem tánczolhatok mert, nem illik, nem szabad, mert nincs kivel, nincsen hely stb. Tudok hegedülni, mert tanultam, de nem birok (nem vagyok képes) hegedülni, mert sebesek az újjaim, nem hegedülhetek, mert nincs hegedűm, vagy elszakadtak a húrjai, vagy beteg van a szobában stb. 7) Sajátságos kifejezéssel: valamit betudni valamibe, v. hozzátudni valamihez, am. beszámolni, a többi számhoz venni. A foglalót betudni a szegődött bérbe. A vizsgálat alatti letartóztatást betudni az itélet által rendelt fogságba. A tőkéhez hozzátudni a kamatot. Továbbá: valamely cselekvényt betudni valakinek, azaz, mint szabad akaratból származottat neki tulajdonítani, s jutalomra vagy bütetésre érdemesnek találni, itélni (imputare). Kitudni valakit valahonnan, v. valamiből, azaz, bizonyos számolás, osztozás alkalmával az osztályból kizárni, követeléseit elmellőzni. Kitudták őt az ősi házból, s minden örökségből.
Egyezik vele legközelebb a votják tod-, erzamordvin soda-, melyek szintén azt teszik: tud-ni; nem különben a régi hiungnu (hún) tusi, mely Deguignes szerént bölcset (tudót), különösen bölcs királyt jelentett; a mongol tüszü-kü (préméditer) honnan: tüszetei (prudent), tüszele-kü (comprendre), tüszüb (combinaison) stb., toda v. todo (klar, deutlich), csida-khu (können, vermögen). Továbbá rokonok Vámbéry szerént csagataj nyelven: tuj-mak am. megtudni, megérteni, felfogni; és oszmanli nyelven: dujmak am. érezni, megtudni, hallani; Budenz J. szerént pedig a finn tietä- am. tud-ni, tiedusta- tudakoz-ni, taita- (können, verstehen), az észt teed-, teäd, a lív tiedö-, a lapp tete-, taide-, a finnlap diette- am. tud-ni. Végül idesorozható a peres dákh-tan, másképen: dán-isztan 1) scire, intelligere, percipere, cognoscere; 2) putare; 3) discernere, distinguere: 4) posse. (Vullers); innen dánis tudás, dáná tudó, tudós, bölcs; a zend dáó tudó (in fine compositorum = sciens. Vullers).