, áth. m. tűz-tem, ~těl, ~ött, par. ~z. Bizonyos czélra v. czélul kijelöl, kitesz, meghatároz, leginkább kí igekötővel. Határidőt, napot, órát tűzni ki. Zászlót tűzni ki. Pályakérdést tűzni ki. Jutalmat tűzni ki. Valakit választás végett elnökül tűzni ki. Gúnytárgyul tűzni ki. Kérdésbe jöhet, vajjon ezen igeszó egy eredetü-e a (2-)ik szám alattival? Nekünk ugy látszik, mintha itt a tě-sz tájdivatosan: tö-sz igének tö gyöke szerepelne, vagyis tűz annyi volna mint tö-öz, valamint gyakorlatosan tesz. Vámbéry Á. Uigur Szótárában eléjön uigur nyelven: tüz-mek (az uigur irásjegy szerént inkább tüsz-mek) am. rendez-ni, soroz-ni (ordnen, reihen.)
Közvetlenül ezen ,tűz igétől származik az ujabb korban divatba jött tüzetes, tüzetesen.