, fn. tt. tőzikét. Növénynem a hathímesek seregéből és egyanyások rendéből; bokrétája harangforma, hat hasábu a magzat fölött; hasábjai vastaghegyűk; hímszálai a bokréta tövéből nőnek ki; bibéje ágatlan; virága fehér. (Leucosum). Fajai Diószegi-Fazekasnál: tavaszi, nyári, őszi tőzike. A nyárinak neve köznépiesen máskép: tőzekviola.
Nevét onnan kapta, hogy tőzekes (gyeptőzekes) földben, különösen Gönczy Pál szerént a nyári tőzike vizenyős réteken szeret tenyészni.